Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Klubdélután 2014.04.24

2014.04.24

Klubdélután 2014. április 25.  15 óra

Központi rendezvény a Művészetek Házában

Városunkban „ A régi ház – 1914. Kezdet és vég” című tematikus programsorozattal emlékeztek meg az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról. Ennek keretében a Gödöllői Nyugdíjas Akadémia vezetősége felkérte klubunkat két műsoros délután megrendezésére a Gödöllői Művészetek Házában. Az első rendezvényre április 25-én került sor.

 

Megemlékezés az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról

  1. A világháború eseményei

 

Ebben az évben emlékezünk meg az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról. A háború a Központi Hatalmak és az Antant Hatalmak között tört ki a világ erőszakos újrafelosztásáért.

A Központi Hatalmak voltak: Németország és az 1867-ben, a kiegyezés alapján létrejött Osztrák-Magyar Monarchia, melyek egymással szövetséget kötöttek. A kettős szövetségnek kezdetben Olaszország is tagja volt.

Az Antant hatalmak voltak: Anglia, Franciaország, Oroszország.

A világ újrafelosztása a következő elképzeléseket jelentette:

 

Németország: magának követelte Belgiumot, a belga és holland gyarmatokat, Franciaország északi területeit és legfőbb gyarmatait. Oroszországtól el akarta szakítani a balti államokat, Ukrajnát, Belorussziát és más területeket. Ezen kívül meg akarta hódítani az angol gyarmatokat, és célul tűzte Anglia tengeri hatalmának megtörését.

 

Osztrák –Magyar Monarchia: tervbe vette Szerbia , az Oroszországhoz tartozó lengyel vidékek megszerzését, valamint a balkán feletti uralom megteremtését.

 

Törökország: A Kaukázust akarta megszerezni.

 

Franciaország: a Rajna parti német földeket, a Saar vidékét, a német gyarmatokat, továbbá Sziléziát és Palesztinát akarta megszerezni.

 

Anglia: célja az volt, hogy meggyengítse a német ipart, felszámolja a német flottát, elfoglalja a német gyarmatokat, feldarabolják a Török Birodalmat, elfoglalják a közel-keleti olajmezőket, megszerezzék Mezopotámiát és Palesztinát.

Oroszország: Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia meggyengítése, Konstantinápoly és a Fekete –tengeri szorosok elfoglalására törekedett.

 

Japán: azt remélte, hogy míg az európai népek egymással ellenségeskednek, ő leigázhatja Kínát.

Egyesült Államok: Anglia és Németország meggyengítését akarta elérni.

Kisebb államok: azt remélték, hogy a baráti nagyhatalmak oldalán kivívott győzelem révén egyéb fontos politikai előnyökhöz jutnak.

(Felhasznált irodalom: Nemzetközi Munkásmozgalom Története, 1980. évi kiadás 115. oldal)

A küzdelem a Balkánon kezdődött.

Az I. Balkáni Háború: A „Balkán Szövetség „  Szerbia, Bulgária, Görögország, Montenegro felszabadító háborúja volt Törökország ellen. A törökök vereséget szenvedtek (1913) és csaknem az egész európai terület a győztesek birtokába került, és létrejött Albánia.

A II. Balkáni Háború: Bulgária háborúja volt Szerbia, Görögország, Románia és Törökország között, a felszabadított területek újraosztásáért. Bulgária teljes vereséget szenvedett.

A balkáni háborúk idején világháborús veszély fenyegette az országokat. Az Osztrák-Magyar Monarchia beavatkozásra készült a balkáni országok ellen. Az Antant Hatalmak flottái megjelentek a török és görög vizeken. A háború kitörése a küszöbön állt, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása csak ürügy volt a háború kirobbantására.

( Felhasznált irodalom: Új magyar lexikon 230. oldal )

A gyilkosság után Ferenc József császár és király 1914. július 23-án teljesíthetetlen ultimátumot  nyújtott át Szerbiának. Július 28-án hadat üzent Szerbiának. Július 31-én déli 12 órakor elrendelte az általános mozgósítást. Elkezdődött az I. világháború.

Ezt követően Németország augusztus 1-jén hadat üzent Oroszországnak, augusztus 3-án pedig Franciaországnak.

Augusztus 4-én Anglia hadat üzent Németországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának. Augusztus 5-én a Monarchia hadat üzent Oroszországnak. A háborúba egyre több ország kapcsolódott be . 1915-ben az Antant oldalán hadba lépett Olaszország és Japán, a Központi Hatalmak oldalán pedig Bulgária és Törökország. 1916-ban Erdély megszerzése érdekében az Antanthoz csatlakozott Románia, 1917-ben pedig az Egyesült Államok és Görögország.

Minden állam a saját háborúját „ igazságos honvédő” harcnak állította be, a „ haza védelme” jelszóval jelentős számú tömegeket tévesztettek meg. A propaganda következtében a háború első hónapjaiban tömeg hangulat alakult ki a háború mellett. Az emberek csak később ismerték fel az igazi jellegét és célját.

Az orosz októberi forradalom hatására a háborúellenes küzdelmek 1916-1917-ben valamennyi hadviselő országban, így Magyarországon is erősödtek, a súlyos munkafeltételek, a közélelmezési nehézségek, a katonai terror, a rokkantak, a hadiözvegyek és árvák helyzete miatt. A helyzetet súlyosbította a nemzetiségek önállósodási és elszakadási küzdelmeinek erősödése is, különösen a Központi Hatalmak országaiban, így Magyarországon is.

( Felhasznált irodalom: Magyar Munkásmozgalom Története 114-115. oldal és 147. oldal )

A háború során a hadviselő országok között sok emberi és technikai áldozatot követelő, változó kimenetelű hadműveletek folytak. A borzalmas küzdelmeket követően a háború 1918. őszén a végéhez közeledett.  1918. nyarán és őszén az Antant erők valamennyi fronton erős támadásba lendültek. Ezekben a támadásokban a Központi Hatalmak súlyos vereséget szenvedtek Az Osztrák-Magyar hadsereg az olasz csapatoktól szenvedett végső vereséget, a Monarchia 1918. november 3-án letéve a fegyvert, aláírta a fegyverszünetet,  A nyugati hadszíntéren az Antant csapatok folytatták előrenyomulásukat. Közben Németországban kitört a forradalom. Ilyen körülmények között Németország kénytelen volt vereségét elismerni, aláírni a fegyverszünetet. Ezzel véget ért az I. világháború.

Az I. világháború pusztító jellege olyan óriási méretű volt, hogy az emberi áldozatok és anyagi veszteségek tekintetében túltett a megelőző 125 éves időszak összes háborúin együttvéve. A háború folyamán az elesettek száma kb: 10 millió volt, és kb: 10 millióan haltak meg járványban, éhezésben és több, mint 20 millióan sebesültek meg.

Az I. világháború Európa, Ázsia, és Afrika területére terjedt ki és 33 állam vett benne részt. A harcoló államok fegyveres erőinek összesített létszáma 74 millió fő volt. 48 millió az Antant és 25 millió a Központi Hatalmak oldalán.

Magyarországról 3,4 millió katonát szereltek fel. 530 ezer volt a halottak száma, 1,4 millió fő sebesült meg, és 830 ezer katona esett fogságba. 360 ezer, fegyverét már letett osztrák-magyar katona esett olasz hadifogságba.

A háborúnak jelentős következménye volt: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és területén önálló nemzeti államok kialakulása.

Trianonban 1919-1920-ban kötötték meg a békeszerződést az Antant és a Központi Hatalmak országai között. A békediktátum alapján Magyarország 325.411 km2 területéből elcsatoltak 232.448 km2-t, a 20.866.497 lakosból 7.615.117. fő maradt a csonka Magyarország területén.

( Felhasznált irodalom: Új magyar lexikon 673-669 oldal, Trianon fejezet )

 

A mappában található képek előnézete 2014.04.24 Klubdélután

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.