Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2019.04.18 Klubdélután

Klubdélután 2019. április 18. csütörtök 14 óra

 

A Gödöllői Városi Nyugdíjasok Egyesülete és a Pedagógusok Nyugdíjas Klubja szervezésében április 17-én a Művészetek Házában a Költészet Napja alkalmából vers és prózamondó versenyt tartottak a nyugdíjas klubok számára. A klubunk csodálatosan szerepelt, mert nemcsak hogy az első helyet, de a harmadik helyet és három külön díjat is elhoztunk. Nagyon büszkék vagyunk verselő klubtagjainkra, és szívből gratulálunk sikerükhöz!

 

  • I.  helyezett: Iványa Gizella klubtársunk Reményi Sándor Régi nóta című versével
  • III. helyezett: Szurdok György elnökünk Gyóni Géza Csak egy éjszakára című versével
  • Különdíj: Sebő Györgyné klubtagunk, a Gödöllői Városi Nyugdíjasok Egyesülete titkára, a Kertbarátok Köre elnöke
  • Különdíj: Kollár Ferencné klubtagunk
  • Különdíj: Pataki Pál klubtagunk, a Gödöllői Városi Nyugdíjasok Egyesületet elnöke

 

Nagy örömünkre a díjazottak nekünk is elcitálták a verseket, nagy tapssal köszöntük meg előadásukat!

 

  1. napirendi pont: A mai délutánon klubtagunk, dr. Reindl László tengerésztiszt előadását hallhattuk a tengeri hajózásról.

 

Az előadónk az előadása elején megkérdezte tőlünk: „Ki látott már életében élő tengerészt?”

Nevettünk a kérdésén, de megmagyarázta, hogy Magyarországon a II. világháború óta nincsen tengerészet, nincsenek tengerjáró hajóink, de már tengerészképzésünk sincsen, így kevesen vannak, akik ezt a „mesterséget” űzik, vagy űzték! Aki ma Magyarországon tengerész szeretne lenni, az legközelebb csak a lengyelországi Gdanszkban talál képző iskolát.

És persze azért is nevettünk, mert a tagság többsége ismerte klubtársunk férjét, Sebő Györgyöt, aki nyugdíjazásáig a tengeren szolgált tengerésztisztként. A tengerészek tudnak egymásról, tartják a kapcsolatot nyugdíjas éveik alatt is, mert a szolgálat igencsak összekovácsolja őket.

 

A Földünk 70 %-át tenger borítja, ezért az ember kezdetek óta igyekszik kihasználni a tenger adta lehetőségeket.

 

Magyarországnak a II. világháborúig volt tengere, ezért volt tengerészete, 270 tengerjáró hajója, amiből a háború végére 14 maradt. Ekkor, ezzel a 14 hajóval alakult meg egy orosz-magyar hajózási vállalat, ami a hajók elöregedése után meg is szűnt. Ugyanis a hajók élettartama 15-20 év, utána le kell selejtezni őket, hajózásra alkalmatlanná vállnak. De előadónk elmondta, hogy már a 15 éves hajót is egyes országokban olyan öregnek tartják, hogy a nagyobb hajókikötőkbe be sem engedik, mondván, ne ott náluk süllyedjen el!!

 

A hajózásnak két nagy ága van, a folyami és a tengeri hajózás.

 

Mi is a folyami hajózás? Hát, amikor benéz a hajó ablakán a tehén!

 

Ezzel szemben a tengerész sokszor hetekig nem lát szárazföldet. Bár az is igaz, hogy általában a tengeren hajózók folyami hajósok voltak először, aztán lettek a tengerek bátor és a körülményeket jól tűrő hajósai!  

 

A hajókon lévő személyzet is kétfelé oszlik, mert vannak a fedélzeti és vannak a gépházi dolgozók.

 

A fedélzeten van a kapitány, aki az „élet-halál ura”. Amit ő mond, vagy ahogyan dönt, azt mindenkinek kötelezően el kell fogadnia, hiszen a kapitány az egyszemélyi felelős a hajóért. Itt elmondott előadónk egy nagyon érdekes dolgot. Van úgy, ha a sors úgy hozza, akkor a kapitánynak még akár szülést is le kell tudnia vezetni. És ha ez egy tenger közepén történik, akkor az újszülött nemzetiségét úgy határozzák meg, hogy a tengert körülvevő államok közül kell kiválasztani, hogy melyik állam polgára szeretne lenni. Ez független a szülők állampolgárságától, és ez a rendszer nem jó mindenkinek!

 

A fedélzeten dolgozik az első tiszt, aki a kapitány távolléte esetén a kapitány teljes jogkörét megkapja. Aztán itt dolgoznak még a második, és harmadik tisztek, valamint a rádiós és gazdasági tisztek. Altiszti minőségben jár el a fedélzetmester, sok munkája van a hajóácsnak, és a kormányos matróz irányítja a hajót a kapitány utasítása szerint. Aztán még a fedélzeten végzik munkájukat a matrózok és a hajósinas.

 

A gépházban a főnök a gépüzemvezető, szakszóval a kápó. Neki segítenek az első és a második géptisztek, aztán az olajozók vagy más néven gépápolók!

 

A hajósoknak egyforma uniformisuk van, a különbség a tengeri és a folyami egyenruha között a zakó ujján lévő un. Elliot hurok, ami csak a tengerészek ruháján van.

 

Miért is hajóznak az emberek? Nagyon egyszerű a válasz – mert gazdaságos!

 

Összehasonlításképpen 1 tonna árut a vasút 100 egységnyi pénzért visz el, a kamion 110 egységnyi pénzért, és a hajó ehhez képest 30 egységnyi pénzért elviszi ugyanazt az árut.

 

Magyarországon halad át a Rajna-Majna-Duna csatorna, de a magyarországi szakasz nehezen hajózható a zátonyok miatt, mert nincs az országban kotrás. A csatorna lehetőségeit számos európai ország használja ki, pl. Svájcnak, akinek szintén nincsen tengere, 500 hajója van, míg Magyarországnak jelenleg csak egy van, a Buda Iskolahajó.

 

Az előadás után sok kérdés érkezett az előadóhoz. Érdekes téma, hogy a család is mehet egy évben egyszer a tengerre a kereskedelmi hajón. És hogy nincs női tengerész, mert a mondás szerint, ha egy nő lép a hajóra, akkor az el fog süllyedni. Persze ez a női családtagokra nem érvényes!

 

Aztán az is érdekes, hogy milyen nevet adnak a hajóknak. Célszerű rövid hajónevet választani, hiszen a rádión le kell jelenteni a hajót a különböző kikötőknél. Ennek ellenére a valamikori magyar hajókat a nagy magyar városok nevéről nevezték el. Így volt Budapest, Hungária, Dorog, Székesfehérvár és Hajdúszoboszló is. Képzeljük el a morzén lejelenteni a Székesfehérvár vagy a Hajdúszoboszló nevét! Vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója hajónevet! No, az agyrém!

 

Aztán, hogyan is étkezik a személyzet, amikor két hétig is akár nem látnak szárazföldet. Erre is volt egy kedves története, amikor a hiányzó hajószakács helyett Lászlónak kellett megoldania ezt a komoly feladatot. Az étel ugyan nem volt jó, de adott egy-egy doboz sört az ebéd mellé, attól már ő lett a legjobb szakács.

 

Van-e büntetés, vagy fogda, ha valaki nem fegyelmezi magát? Előadónk szerint általában nem volt fegyelemsértés, de ha mégis, akkor sincsen büntetés meg fogda, hanem az első alkalommal rászól a kapitány, de ha továbbra is folytatja a függelemsértést, annak a hajóról való eltávolítás a következménye. A legközelebbi kikötőben kirakják útiköltséggel a zsebében.

 

  1. napirendi pont: Hajnal Irén idegenvezető tájékoztatása a közelgő kirándulások tudnivalóiról, és kihirdette, hogy a május 14-ei és 21-ei ipolytarnóci kirándulásra még van egy-két szabad hely.

 

  1. napirendi pont: A születés- és névnaposok megünneplése.

 

A finom italok és házi sütemények elfogyasztása és a  kellemes beszélgetés után jókedvűen indultunk hazafelé!

 

Írta: Mátrai Zsuzsa tag

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.