Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.05.17 Klubdélután

2018.05.23

Klubdélután 2018. május 17. csütörtök 14 óra

 

  1. napirendi pont: Május 1-je története című előadás. Előadó Dr. Czeglédi Noémi történész, a Gödöllői Városi Múzeum muzeológusa. Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.

 

Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza.

Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben

javasolta a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc

órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után

Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában

maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás

munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá.

 

Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek

és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás

munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, a rövidebb munkaidő

ellenére nem lett kevesebb a fizetésük.

 

Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy

fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a

munkásosztály felszabadulásának útján.

 

A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre

többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit

egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén

Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése

érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a

sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a

sortűznek négy ember esett áldozatául. A másnapi tiltakozó

nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát

hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap

végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. A

Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista

vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek.

 

A világszerte hatalmas felháborodást keltő események

emlékére a következő években május elsején

emléktüntetéseket rendeztek.

 

1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy

határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb

munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás

munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk

kifejezése érdekében.

 

Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei

tömegdemonstrációt.

 

A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május

elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi

összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.

 

Május 1. a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi

munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban. A második

világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista

országokban 1945-től ünnepelték fényes külsőségek közepette

a „munka ünnepét”. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap

lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal "a

gazdasági és szociális vívmányokat" ünnepelték zászlókkal,

transzparensekkel és különféle propaganda jelszavakkal. A

sokszor fárasztó felvonulás után ingyen virsli és sör várta a

dolgozókat a majálison.

 

Emlékezetes lehet még számunkra, hogy a televízió is kivonult

a színhelyre, és kívánságműsort sugárzott onnan a kulturális

tartalom biztosítása érdekében.

 

Gödöllőn az Alsó-Parkban rendezték sok évtizeden keresztül a

május 1-jei majálisokat vurslival, céllövöldével. Sokan

emlékezhetnek, hogy a vurslikat vándorcigányok üzemeltették,

és ilyenkor az ünnep előtt már 2 héttel a gyerekeik beültek az

iskolapadba, majd ünnep után továbbment a család.  

 

A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek

bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja

lett. A fent említett külsőségek elhagyásával számos helyen

majálisokat rendeznek ilyenkor. A világ nagyvárosaiban a

szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat,

amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme,

érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése

szerepel követelésként.

 

Május 1-je, hasonló tartalommal, katolikus ünnep is Munkás

Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az ünnepet

XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács

nevelőatyjára emlékezve.

 

Előadónk elmondta, hogy rendszerváltozás után a történészek

figyelmét is felkeltette a május elseje szelleme, és 90-es évek

elején egy-pár tanulmány is készült e témában.

 

És végezetül néhány érdekesség a történelemből, lássunk pár

híres május elsejei dátumot!

 

1881. május 1-én Puskás Tivadar üzembe helyezi

Magyarország első telefonközpontját.

 

1944. május 1-én Dr. Orovecz Béla orvos-százados létrehozta

Budapest Székesfőváros Hatósági Légoltalmi Mentőszolgálatot.

 

1957. május 1-én állították fel a gödöllői Ganz

Árammérőgyárban az önálló Külkereskedelmi osztályt.

 

Elnökünk a tagság nevében is megköszönte Dr. Czeglédi

Noéminek ezt a kis történelmi visszatekintést, majd szünetet

rendelt el.

A szünetben megnéztük a régi május 1-jei felvonulásokon

készült fotókat.

 

  1. napirendi pont: Elnökünk röviden tájékoztatta a tagságot a júniusi jubileumi klubdélutánunk programjáról.

 

9 órakor indulás autóbusszal Budapestre a Művelődési  Ház   parkolójából

 

10 órakor érkezés a Stefánia útra

 

10 óra 10 perckor indul a séta, a Stefánia Palota megtekintése idegenvezetővel

 

11 óra 30 perckor a 2018-as szobában ünnepi megemlékezés a gödöllői   klub 30 éves fennállása alkalmából

 

12 óra 30 perckor ebéd a Zászlós teremben

 

            Grízgaluska leves

            Rántott csirkemell tört burgonyával, csemege uborkával

            Somlói galuska

 

14 óra 30 perckor hazautazás Gödöllőre

 

  1. napirendi pont: Születés- és névnapjukat ünneplő tagjaink köszöntése.

 

A Civil Ház nagytermében a Duflex Fotográfiai Stúdió

szervezésében Lőkös Zoltán EFIAP/p fotóművész fotóiban

gyönyörködhettünk.

 

Forrás: múlt-kor.hu

Írta: Mátrai Zsuzsa klubtag

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.