Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2016.06.16 Klubdélután

Klubdélután 2016. június 16. Balatonkenese

 

A júniusi klubdélutánunkat Balatonkenesén a Honvéd Üdülőben tartottuk meg.

 

Vendégünk volt Pataki Pál, a Gödöllői Nyugdíjas Egyesület elnöke.

 

A reggeli órákban, szép napsütése időben indultunk el busszal Gödöllőről a Balaton irányába. Idegenvezetőnk, Hajnal Irén klubtagunk az úton végig tájékoztatott bennünket a látnivalókról.

Budapest irányából a Velencei-tó felé haladva egy ideig még a Budai hegység déli nyúlványai kísérték utunkat, távolból pedig északnyugat felől a Vértes-hegység vonulatai kéklettek. Az út mentét az érésnek indult gabonatáblák szegélyezték.

 

A Vértes-hegység a Gerecse és Bakony hegység között helyezkedik el. A Vértes építőanyagai: a dolomit, a mészkő, és a bauxit. Pusztavámtól Oroszlányig nagy kőszéntelepek húzódnak. A hegy bőségesen kap csapadékot, jellemző a téli tartós, kiadós mértékű hótakaró. A lefolyó vízmennyiségből bővizű karsztos források keletkeztek. Legfontosabbak a tatai források. A vízfolyásokat több helyen tovább duzzasztották (Bokodi-tó, Oroszlányi-tó), ezek biztosítják a hőerőművek vízellátását (bánhidai, oroszlányi hőerőművek). A Vértes növényzetét összefüggő erdőtakaró jellemzi. A hegység délnyugati lejtőit szépen díszlő szőlők foglalják el (Csókakő, Csákvár).

 

A Velencei hegységet a Vértes hegységtől a Zámoly medence választja el. A Velencei hegység lekopott rögökből álló kis hegycsoport. Területe 100 km2, magassága 351 méter. Érdekes a kialakulása. Ókori vulkáni termékei a felszín alatt hűltek ki és szilárdultak meg. A megszilárdult gránitmagra pala és mészkő takaró borult és együtt kiemelkedtek. Így láthatóvá vált a mélységi vulkánikus anyag. Egyetlen állandó vizű patak található itt a Császárvíz. Növénytakarója főként tölgyes erdő. Délkeleti lábához simul a Velencei-tó.

 

A Velencei-tó vízfelszínének területe 26 km2, amiből nyílt víz 16 km2, a többi nádas. A tó sekély, ezért télen befagy. Gazdag a vízimadár állománya. 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A Velencei-tó üdülőhelyeiről szép vízi és szárazföldi kirándulásokat tehetünk. Egyik legkedvesebb szórakozási forma a csónakos, vitorlás barangolás. A szárazföldi kirándulások többnyire a Velencei-hegység felé irányulnak.

 

Látogatott turisztikai kiinduló állomás Nadap. Fő nevezetessége az ún. „szintezési ősjegy”, egy vasráccsal körülvett feliratos kőobeliszk, melyet a rég megállapított változatlan magasságú őshegység egyik pontján helyezték el. A geodéziai magasság mérések egyik alappontja ez az ősjegy. Az Adriai-tenger nullapontjához viszonyítva a magasság 173,8 méter. A falu temploma arról nevezetes, hogy itt keresztelték meg Vörösmarty Mihályt.

 

Sukoró községből közelíthető meg a Velencei-hegység legmagasabb pontja a Meleg-hegy (352 méter). A barokk időkben épült református templom bejárata fölött emléktábla hirdeti: „1848. szeptember 28-án ebben a templomban folyt le a haditanácsot, amely Kossuth Lajos honvédseregének első győzelmes csatáját előkészítette. „ A templomban még ma is látható a kis kőasztal (úrasztal), amely mellett Moga altábornagy ismertette a haditervét.

A pákozdi-sukorói győzelem 1848. szeptember 29. a magyar szabadságharc első jelentős csatája.

A Moga altábornagy parancsnoksága alatt álló magyar sereg ütközet nélkül hátrált Jelasics csapatai elől Pest felé. 28-án megérkeztek a táborba az országgyűlés küldöttei, többek között Perczel Mór az ellenállásra felszólító országgyűlési határozattal. Heves vita közben Moga le is mondott, de azután engedett és vállalta az ütközetet. A Velencei-tó közelében Pákozd és Sukoró között a magyar honvédsereg a környékbeli parasztok támogatásával vereséget mért Jelasics seregére. A szétvert had Bécs felé menekült.

A Pákozdi-csata emlékére emlékoszlop áll.

 

A sukorói főtéren egy gyönyörű parkban emlékmű örökíti meg gróf Batthányi Lajos és Moga János altábornagy találkozását.

 

A sok szép látnivaló után 11 óra körül érkeztünk meg Balatonkenesére. A kapunál titkárunk, Léber Istvánné Margó, és párja, Laci várt bennünket nagy izgalommal.

Balatonkenese üdülőhely a Balatonhoz lépcsőzetesen leereszkedő magaspontok lejtőjén. Szép fekvésű szőlős hegyoldalak veszik körül, jó védve az üdülőtelepet az uralkodó széljárástól

 

Kenese már a rómaiak ideje előtt is lakott terület volt. Ezt a Sándor-hegy környékén talált őskori leletek bizonyítják. A Honfoglalás utáni település a török időkben elpusztult. A mai községtől északra Hosszúmezőn volt az 1707 évi kuruc hadjárat egyik legnagyobb Balaton környéki ütközete, valamint Vak Bottyán és Béri Balogh Ádám itt verte meg Rabutin császári generális seregét.

 

A fürdőtelep 1900-ban kezdett fejlődni.

 

A magaspartok egyik kiemelkedő pontján találjuk Soós Lajosnak a balatoni táj híres költőjének gúla alakú emlékművét.

 

Kenese másik emlékműve Kossuth Lajos szobra a főtéren áll. Kossuth fia, Ferenc jelenlétében leplezték le 1899-ben. A község műemlékei közé tartozik az 1606 körül épült barokk stílusú református templom.

 

A Bakó parktól vezet az út a környék legnagyobb, legkorszerűbb üdülőintézménye az 1926-1928 között Lavotta Gyula tervei szerint épített Honvéd üdülőbe, melyet Béri Balogh Ádámról neveztek el. A központi épület falai márványtáblát helyeztek el az emlékére.

 

A Honvéd-üdülő közelében a magas partokon az országban egyedülálló növényritkaság a tátorján található. Védett növény.

 

A helyszínre történő megérkezésünket követően elhelyezkedtünk a parton lévő büfésor kényelmes asztalainál, amik gyorsan megteltek finom falatokkal, hiszen a büfék bőven kínálták a sült halat, lángost, egyéb finomságokat, no meg a hazai csomagok is előkerültek! Finom falatozással kezdődött meg a délután!

 

Klubösszejövetelünk napirendje a 2016 évi munkatervünk szerint a klub 2016. I. félévi tevékenységének értékelése volt. A napirendet úgy módosítottuk, hogy a beszámoló írásos anyagát a honlapunkon jelentetjük meg.

 

Így a rendelkezésünkre álló teljes délutánt a Balaton partján pihenéssel, fürdéssel, szórakozással, vidám beszélgetéssel töltöttük el. Margó és Laci elkalauzolták az érdeklődőket az üdülő hatalmas területén lévő parkban, megtekinthettük az épületeket, létesítményeket.

 

A délután folyamán a klub vezetése köszöntötte a születés-és névnapjukat ünneplő tagjainkat, majd mindenki nagy örömére a névnapját ünneplő Iván klubtársunk megvendégelte az egész klubot üdítővel, kávéval, jégkrémmel, ki-ki amit kért!

Köszönjük Iván, nagyon finom volt! Isten éltessen!

 

Sorra került a következő időszak kirándulásaival kapcsolatos tennivalók megbeszélése és a jelentkezések összeírása is.

Mindenki nagyon jól érezte megát, és az időjárás is kegyes volt hozzánk. De a délután nagyon gyorsan elszaladt és indulni kellett hazafelé.

 

Az esti órákban szerencsésen megérkeztünk Gödöllőre. Legközelebb szeptemberben találkozunk.

 

Mindenkinek kellemes nyarat, nyaralást, jó pihenést kívánunk!

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 2016.06.16 Klubdélután