Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Kirándulásajánló - Bakonyvasúti kalandok

A GYŐR-VESZPRÉM VASÚTVONAL TÖRTÉNETE

 

 

Mozgalmas történet

Az építtető vasúttársaság 1895-ben kezdte el az építkezést, melynek szükségességét a Bakony számos településén felmerülő szállítási igények alapozták meg. A Győrt Veszprémmel összekötő pálya másfél év alatt épült meg, és 1896 végén adták át a forgalomnak.

Így jött létre a mai 11-es vonal, amely a 198 km hosszú Győr-Veszprém-Dombóvár vasútvonal 79 km-es szakasza. Leglátványosabb szakasza a három alagúttal és két völgyhíddal tarkított Cuha-völgyi rész Porva, Csesznek és Vinye között.  Itt található Magyarország egyetlen omlásvédővel ellátott alagútja. Az egyik viadukt fölött magasodik a vasút megépítését hirdető obeliszk.

Az építését követő 100 év alatt a vasútvonal sok változáson ment keresztül. Átvészelte a világháborút, a hadiüzemmé nyilvánítást, az államosítást, a többszöri átszervezéseket. A teherforgalom nagysága a térségben zajló mezőgazdasági és bányászati tevékenységtől függően alakult. A személyszállítás nagysága soha sem volt kiemelkedő, azonban a természetjárás elterjedésével e téren jelentkezett fellendülés.

 

A Bakonyvasút a 2000-es években

A vasútvonal 2006-ban a bezárásra ítélt vonalak közé került. De a térség társadalmi összefogásának köszönhetően a terv nem valósult meg. 2008-ban létrehozták a Bakonyvasút Szövetséget, amely képviseli az utazóközönség érdekeit, többek között célul tűzte ki, hogy Győr és Veszprém térségében kialakuljon a vonal elővárosi jellege, szorgalmazza a műtárgyak műemléki védettség alá vételét. Az utóbbi időben turisztikai célponttá vált Cuha-völgyi szakasz és a viaduktokkal tarkított Veszprém-Eplény vonalszakasz műtárgyai ideiglenes műemléki védelmet kaptak.

 

A vonal jelentősége a régió közlekedésében

A környék lakosságának mindennapjaiban a 11-es vasútvonal nagy szerepet játszik, a Bakony elzárt falvaiból lehetővé teszi a vonal mentén fekvő városok elérést.

Nagy a turisztikai jelentősége is. Az ország részeiből idelátogatók vasúton közelíthetik meg a régió egyedi hangulatú, kulturális emlékekben, turisztikai látnivalókban gazdag városait, falvait (Győr, Nyúl, Pannonhalma, Bakonyszentlászló, Cuha-völgy, Cseszneki várrom, Zirc, Eplény, Veszprém).

 

A Sokorói dombság kincsei

A Bakonyvasút önmagában is élményt jelent, de a környék látnivalói miatt is érdemes útra kelni. Nyúl nevezetessége a Szurdik, Európa legnagyobb homokkő szurdokvölgye. Keskeny út kanyarog a 8-10 méter széles, 15-20 méter magas árokkal határolt völgyben, melynek homokfalaiban borospincék találhatók. A legnagyobbat, a kb. ötszáz éves pincét Sárkányliknak neveztek el, és dézsmapincének használták a hegyközség egyházi birtokosai.

A tárgyi emlékek és a gazdag kulturális örökség alapján a település elnyerte a „Világörökségi helyszín” címet.

 

A Cuha-völgy és a Cseszneki vár csodái

A Cuha-völgy az Öreg Bakonynak is nevezett Magas Bakony egyik leghíresebb kiránduló helye. Az Eplény közelében eredő Cuha patak észak felé haladva magas sziklák közé ér, itt közel 4 kilométer hosszan kanyarog az évmilliók során sziklákba vájt völgyön. A sok védett növény- és állatfajnak otthont adó, vadregényes, vízmosásokkal, gázlókkal tarkított völgy azonban kerékpárral, vagy gyalog is könnyen bejárható.

Csesznek határában egy sziklacsúcson emelt vár a XIII. században épült. A középkori viszályok, háborúk, török hódítás, Rákóczi szabadságharc, földrengés, tűzvész által is pusztított vár romjai nyári kulturális programok, várjátékok színhelyéül szolgál.

 

Hegyen-völgyön át

Zirc Magyarország legmagasabban fekvő városa. Története összefonódik az 1182-ben alapított ciszterci apátság történetével, amelyben a Bakonyi Természettudományi Múzeum is helyet kapott. Itt működik a híres Reguly Antal Műemlékkönyvtár is. Híres a Zirci arborétum, amely a ciszterciták működéséhez kötődik.

Zirctől csak egy ugrás Eplény. Említésre méltó a 200 éves Szent Bernát kápolna, valamint a 250 éves „korcsma”, amely most civil házként működik és otthont ad az Ámos Borháznak. Az Ámos hegyen sípálya működik. A hóolvadás után kerékpáros paradicsom és természetjáró hely.

 

Forrás: Intercity úti folyóirat

Összeállította: Mátrai Ferencné klubtag

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.